Magyarországon régiónként nagyon sok típusú kolbásszal találkozhatunk, gondoljunk itt csak a szegedi, vagy éppen a gyulai változatokra, de manapság már, mint ahogy az előző cikkben írtam is, néha a magyar nagyvárosok is készítenek saját névjeggyel ellátott kolbászt. Ilyen a békési házi kolbász, és házi szalámi is, mely a gyártó állítása szerint kizárólag magyar disznóhúsból készült, és egyesíti az eddig ismert házikolbászok ízvilágát egyfajta tradicionális kiadásban.
A békési kolbászban nincs semmilyen mesterséges, vagy génmanipulált anyag, ezért mindenki nyugodtan fogyaszthatja. A békési hústermékek mindegyikének ugyanaz a nyersanyag az alapja, és a különböző termékeknél csupán a fűszerezés, az átmérő, és a bélanyag tér el egymástól. Tulajdonképpen ez okozza azt, hogy a szalámik, és a kolbászok más-más ízvilágot képviselnek.
Mindegyik terméknél a békési tradíciók alapján a sertéscombból, a lapockából, a tarjából, a dagadóból, és a húsos szalonnából készült egyveleg az, ami a húsos alapot adja, ehhez már csak a különböző ízesítés, és a borítás az, ami hozzájön. A békési termékek között nemcsak hagyományos kolbászt és szalámit találunk, hanem olyan különlegességeket, mint a nemzeti színű csomagolásba bújtatott szalámi, a vastagkolbász, a vékonyszalámi, a marhabeles szalámi, vagy a szilvalekváros kolbász.